“Ha erőd, csak életerődből ered, szavaid és viselkedésed összhangban lesznek, és a többiek dicsérni fognak. De ha felteszed magadnak a kérdést, semmit sem tudsz ezzel kapcsolatban mondani. Így hangzik a vers utolsó sora: “Amikor a szíved kérdi”. Ez minden művészet titkos alapja. Azt mondják, a szív jó bíra.”
“Rjói szerzetes azt mondta: “Egykoron a szamurájok rettegtek a gondolattól, hogy ágyban halnak meg. Remélték, hogy csatatéren éri őket a halál. Egy szerzetes sem tud végigmenni az Úton, hacsak nem gondolkodik így. Gyáva, aki bezárkózik, és kerüli a többi férfi társaságát. Csak gonosz gondolatok sugallhatják, hogy valami jó származhat abból, ha az ember bezárkózik. Még ha a bezárkózással tesz is valami jót, képtelen lesz a klán hagyományainak tanításával az eljövendő generációk előtt nyitva tartani az utat.”
“Osztálykülönbségtől függetlenül az olyan ember, aki társadalmi helyzetén túllépve cselekszik, előbb-utóbb valami kegyetlenséget fog elkövetni. Az alsóbb osztályokban még olyanok is lesznek, akik el fognak menekülni. az embernek óvatosnak kell lennie a szolgákkal, és a hozzájuk hasonló helyzetben lévőkkel.”
“Amikor Hotta Kaga no Kami Maszamori a sógun apródjaként szolgált, olyan makacs volt, hogy a sógun ki akarta deríteni, mi rejtőzik a szíve mélyén. Ennek érdekében felhevített egy tűzfogót, és a tűzhelyre tette. Maszamori szokása az volt, hogy a tűzhely másik oldalára lép, és kiveszi a fogót, amikor a nagyúrnak tiszteleg. Ez alkalommal, ahogy gyanútlanul felemelte a fogót, megégette a kezét. Amikor azonban a szokásos módon köszöntötte a sógunt, az felpattant, és elvette tőle a fogót.”
“Ha erőd csak életerődből ered, szavaid és viselkedésed összhangban lesznek, és a többiek dicsérni fognak. De ha felteszed magadnak a kérdést, semmit sem tudsz ezzel kapcsolatban mondani. Így hangzik a vers utolsó sora: “Amikor a szíved kérdi”. Ez minden művészet titkos alapja. Azt mondják, a szív jó bíra”
“Az olyan ember aki valamilyen művészetben kiemelkedik, a többieket vetélytársnak tartja. Tavaly Hjódo Szacsú mégis átadta a “renga mestere” címet Jamagucsi Sócsinak. Dicséretre méltó tett.”
“Nacume Toneri “Katonai történetek” című írásában ez áll: “Nézzétek meg a közelmúlt katonáit. Még a hosszú csatákban is alig egy két esetben követte vérontás a vérontást. Az ember ne legyen felületes.” Toneri Kamigata vidékéről származó rónin volt.”
Aki csekély bölcsességgel rendelkezik, bírálni fogja az időket. Ez a szerencsétlenség alapja. Aki tapintatosan szól, hasznos lesz, amikor jó idők járnak, és elkerüli a büntetést a nehéz időkben.
“Nincs olyan szintje a gyakorlásnak, ahol az ember azt érezné, elérte a végső állapotot. Ez az érzés már önmagában ellentmond az Út követésének. Aki annak ellenére, hogy utolsó lélegzetvételéig teljes szívéből gyakorolt, de egész életében elégedetlen eredményeivel, visszatekintve megvalósította célját.
Életünkben meglehetősen nehéz megvalósítani, hogy tisztává és egyszerűvé váljunk, és úgy tartsunk fenn összpontosító képességünket, hogy csak egy célt követünk. Ha az ember nem tiszta és egyszerű szellemmel követi célját, akkor az soha nem vezeti el az Úthoz. Szükségszerű, hogy semmi másra ne gondoljunk, csak csatlósi szolgálatunkra és harci erényeinkre.”
Amikor a mestered mond valamit, legyen az számodra jó vagy rossz, hallgatásod zavarodról árulkodik. Megfelelően kellene reagálnod. Fontos, hogy előre számíts az ilyen alkalomra. Ugyanígy látszani fog az arcodon, ha olyakor kérnek fel valamilyen feladat elvégzésére, amikor éppen nagy öröm ért vagy büszkeség tölt el. Ez sok emberen látható, és nem helyénvaló. Az emberek másik fajtája tisztában van saját hiányosságaival, és azt gondolja: “Ügyetlen vagyok, de mindenesetre engem kértek fel erre a feladatra. Most aztán hogyan fogom elvégezni? Előre látom, hogy sok bajom lesz vele, és ez aggodalomra ad okot.” Bár ezeket a szavakat sosem mondja ki, mégis megjelennek a felszínen. Ez túlzott szerénységre mutat.
Következetlenségünkkel és felületességünkkel letérünk az Útról, és kezdőnek mutatjuk magunkat. Ezzel sokat ártunk.