Aki ismer (ha van egyáltalán ilyen ember), az tudja, hogy világ életemben utáltam az ügynökségi és multi céges felfogást. A hideg kirázott mindig amikor olvastam egy cikket vagy ne adj isten valaki megkeresett, hogy egy-egy munkát vállaljak el. Eleve már azt az idióta nyelvezetű leveleket is időbe tartott értelmeznem amiket küldtek, az meg külön poén volt amikor nyáron betipegtem sportcipőben egy gyors reggeli megbeszélésre, a tárgyalóban meg ott várt öt nyakkendős jampec. Nehogy azt hidd, hogy vérbunkó vagyok, de amikor reggel felhívnak, hogy gyere már be dumáljuk ezt meg, van negyed órád, valahogy nem fért a fejembe minek kell úgy nézni az emberre mint aki éppen most jött a talponállóból két kisfröccs után. Szóval sose bírtam ezt a flancos rongyrázást, nem értettem minek kell meeting-re menni, miért kell brief-et küldeni és miért kell workshop-nak hívni a szimpla agyalást. Ma már túltettem ezeken magam vagy inkább csak megszoktam.
Ma azonban megértettem mindent, mindenről tudom mi micsoda, tudom ki kinek a seggét nyalja és ki szívja a legnagyobbat (hát persze, hogy Te barátom, velem együtt). Ma rátaláltam erre a mindent felölelő és minden igényt kielégítő cikkre a Gerillainformatika blog-on. Némi veszélyt rejt az elolvasása, mert én is felköhögtem pár bejgli morzsát a röhögéstől és majdnem megfulladtam, de mindenképp olvasd el, mert berottyantasz olyan jóra sikerült.
“Ez waste of time, így soha nem érjük el a targetet.”
Sokat nem is kell hozzáfűzni, mert olyan jó lett az írás. Egyedül az jutott eszembe, hogy most már grafikus fórumokon is egyre elterjedtebb ez a beszéd és viselkedési stílus, ami eléggé elszomorít. Nem kergetek bárányfelhőket, de remélem, hogy az Artium kicsit underground beütése majd eszébe juttatja a mai vén rókáknak a régi szép időket. Inertia forewa.
“Ha erőd csak életerődből ered, szavaid és viselkedésed összhangban lesznek, és a többiek dicsérni fognak. De ha felteszed magadnak a kérdést, semmit sem tudsz ezzel kapcsolatban mondani. Így hangzik a vers utolsó sora: “Amikor a szíved kérdi”. Ez minden művészet titkos alapja. Azt mondják, a szív jó bíra”
Bocs, de ez most csak egy villám post lesz. Túl vagyok költözésen, kezdem belakni a cuccot. azt hiszem elég jó kis workroom lesz ebből a lakásból. Képek hamarosan. Nah de addig is, ezt mindenképpen nézd meg, én berottyantottam mikor megnéztem, hihetetlen nagy videó és a zene is üt mint a 20.000 Volt.
Tisztában vagyok azzal, hogy a blogomnak nemhogy 50 rendszeres olvasója nincs, de még öt se. Ez csak is az én hibám, mert nem postolok rendszeresen és kevés a szöveges rész. Na meg, hogy nem egy ingyenes blogszolgáltatónál reggeltem valami hernyó designal. Még is úgy írom neked ezeket a sorokat, hogy tudnod kell nekem számít ha valaki elovassa amiket összehordok. Új fordulópont következett el ismét az életemben, ennek a feldolgozását nem fogom leírni, mert neked is van éppen elég bajod. Ami viszont mostanában foglalkoztat azt mindenképpen meg fogom osztani Veled:
- megpróbálok egy workblog dolgot kihozni az Artium projecttel kapcsolatba, megfogadtam a tanácsokat és papíron kezdek tervezni, folytatásos teleregényben fogom közölni hogyan állnak a dolgok
- belevetem magam a project pre-production rejtelmeibe, érdekel a script írás, wokflow készítés és minden ami igazán kreatív tud lenni egy munka során
A harmadik dolog ami a legerősebb érzéseket kelti most bennem, az a Scarification és Subdermal Implantok készítése. Olyan hatással volt rám Zagyvai Gábor munkái és gondolatai amit még soha nem éreztem és igazából nem tudok mit kezdeni vele. Egyre inkább úgy érzem, hogy lassan meg kell találjam és le kell rajzoljam azt az ábrát amit el fogok készíttetni, továbbra is próbálva szem előtt tartani Jamamoto Cunetomo írásait.
Kitartás barátom, addig is itt egy mestermű az érzés eléréséhez.
